KÁR HO ZAT

Leírás

Szultan Rajev (1958) – kirgiz újságíró, író, drámaíró,színházi rendező, politikus. Közéletitevékenységéért és irodalmi munkásságáérttöbb kirgiz állami kitüntetéssel és irodalmidíjjal jutalmazták. Volt kirgiz kulturális miniszterés elnöki tanácsadó. Jelenleg a KirgizKöztársaság miniszterelnökének tanácsadója,valamint a Türk Kultúra Nemzetközi Szervezete,a TÜRKSOY főtitkára.

Szultan Rajev Kárhozat című regénye a kortárs kirgiz irodalom egyik kiemelkedőalkotása, különleges, megrázó és felejthetetlen olvasmány.Egy elmegyógyintézetből (avagy a Bolondok és Eszelősök Országából, avagya „kényelmes fészekből”) megszökik hét páciens. Hogy az intézet borzalmas körülményeiés a kényszerkezelések elől-e, vagy inkább amiatt, mert a szökevényekvezetője, az Imperátor rejtélyes körülmények között hozzájut a Szent Könyvborítójához és egyetlen, az Utolsó Ítéletet leíró lapjához, eldöntetlen marad.Mindenesetre a hét szökevény elindul, hogy az Imperátor vezetésével eljussona Szentföldre, ahol megszabadulhatnak minden földi bűnüktől, ahol örök boldogság vár rájuk.Az Imperátor, akinek sejtelme sincs róla, létezik-e Szentföld, és haigen, hol található és hogyan lehet eljutni oda, vezeti a vándorokat a sztyeppén ésa végtelen homoksivatagon át, mint egykoron Mózes a népét. A vándorlás soránmegismerkedhetünk a szökevények életével:Athéni Thaisszal, a prostituálttal,akinek egyetlen szavára várost égettekporig; Lear királlyal, az egykori színésszelés nőcsábásszal, aki Lear monológjátszavalja; Dzsingisz kánnal, a könyörtelenés vérszomjas világpusztítóval; NagySándorral, a fél világ kegyetlen meghódítójával;Kleopátrával, az igaz szerelmiérzéséért diliházba zárt szűzies széplánnyal,aki közben sorra kivégezteti alkalmiszeretőit; Kozucsakkal, az ártatlanifjúval, aki mostohagyermek, vagy talána feláldozni szánt Izsák, vagy akár IstenBáránya. És valójában mindegy is, hogyaz elmegyógyintézet lakóinak, vagy az intézetbenviselt nevük történelmi, irodalmi,mitológiai megfelelőinek életsorsárólvan-e szó, hiszen a lélekvándorlás révénaz elmebeteg hősök egyúttal neves elődeiketis képviselik. Mindannyian szörnyűbűnt követtek el: mindenek felett állónakképzelték és az Istenhez mérték magukat.Rettenetes fizikai és lelki kínokat kellezért kiállniuk – kilátástalan vándorlást,kimerültséget, elviselhetetlen sivatagiforróságot, szomjúságot, a sivatagbanélő vadállatoktól, mindenekelőtt a kígyóktólvaló zsigeri rettegést.Egzisztencialista parabola a jó és rosszválasztásának lehetőségéről és kényszerűségéről?Apokaliptikus látomás aTeremtőtől elszakadt, modern embermetafizikai büntetéséről és a világpusztulásról?A zsidó-keresztény kultúra, aziszlám, a keleti vallások, a sámánizmuselemeit töredékesen felvonultató ésszerves egészbe foglaló, sajátos magánmitológia?Bárminek is gondoljuk,a Kárhozat mégiscsak egy meghökkentőhasonlatokkal, bizarr metaforákkal,nyelvi leleményekkel, helyenként vaskosszókimondással teli, különlegesszépirodalmi alkotás, amely a variációkbanmegvalósuló ismétléseivel, balladaihomályával közel áll a szájhagyományútján terjedő közép-ázsiai népköltészetihagyományokhoz is.