„…ki dalát az Istentől lesé el ”

Leírás

Városunk hitélete az évszázados gyökerek erejéből táplálkozik. A mai dabas területén lévő középkori lakott települések templomai a tatár, majd török dúlásokban porig semmisültek. A hit és az élni akarás erejét mutatja, hogy a XVIII. században kezdődő újratelepítések után az istennel való közösségi találkozás színteréül szolgáló tornyok száma folyamatosan gyarapodott. A történelmi folyamat a legszínesebb nemzetiségi - felekezeti összetételt az egykori gyón község területén eredményezte. A Halászok és a Zlinszkyek egyaránt dolgos, szorgalmas, igyekvő népekkel gyarapították a falu lakosságát. A református magyarok és evangélikus szlovákok közössége a XIX. században katolikusokkal és jelentős számú zsidó népességgel bővült. Harmonikus együttélésük volt a község fejlődésének záloga. A közös boldogulás a lelkek békéjén alapult. e színes, gyümölcsöző együttműködésből szellemileg időről időre kiemelkedtek olyan kisugárzásra képes írástudók, akiknek életpályája büszkeségül, zsinórmértékül szolgálhatott a közösség számára. időrendben és felekezetek szerint haladva ebben a  kivételes  névsorban:  Takáts  Ádám, Karacs  Ferencné  Takáts  Éva,  Szilvási Gábor, Kalicza Ferenc, Áchim Mihály, Gyóni (Áchim) Géza, gróf Vay Péter  és dr. Bábel Balázs Érsek Atya, kinek személyével napjainkig értünk. gyóni kötődésükön túl valamennyiük további közös jellemzője a mélyen, közvetlen kapcsolatban megélt istenhit, melyet pályájukkal, életútjukkal összhangban írásaik is tanúsítanak. e kötetben a református gyülekezet három lelkésze és a magyar nőjogi törekvésekben úttörő szerepet vállaló tiszteletes kisasszonya emlékét idézzük saját gondolataikkal és méltató publikációkkal.